Gyakran keressük a válaszokat a külső megoldásokban, miközben a valódi elakadásunk a felszín alatt, a tudattalanunkban gyökerezik. Érdemes ránézni, mi az a belső teher, amit cipelsz, és valójában mi elől menekülsz az automatikus válaszaidba.

Van olyan, hogy a lelked éhezik, és a tested jelzései a lelki hiányokra reagálnak. Ebből jönnek létre sokszor az éhségrohamok és az egészségtelen szokások. Erre szokták mondani, hogy a mozgás a kulcs. És ez így is van! Egy fontos kulcs, mert segít levezetni a feszültséget, endorfint szabadít fel, és nem mellesleg szuper önreflexiót képes építeni.

Azonban van olyan is, hogy – bár nem tudatosan – nem akarsz változtatni belül… mélyen elrejtve, mert akkor szembe kellene nézned egy csomó mély elfojtással, ami a változással a felszínre kerülne. Ezért minden olyan lehetőséget szabotálni fogsz (akár nem tudatosan), ami változást indítana be.

Ez nem az akaratgyengeségről szól, hanem arról, hogy van benned valamilyen érzés, gondolat, hitrendszer vagy élmény, amit elnyomsz, amiről egyszer elhitted, hogy nagyobb és erősebb nálad. Ezért elnyomod, mint a kuktafedő a gőzt, de az az erő nem hagy békén, és már az egész kuktát táncoltatja a tűzhelyen….

Ilyenkor hiába csillapodik az éhség, és van meg fizikailag a teltségérzet, az a fura üresség ott marad, és csak átmenetileg csillapodik. És pont ez a lényeg: azt a fura ürességet, kellemetlen belső jelzést nem vagyunk hajlandóak észrevenni. Elfojtjuk.

Egy kis „ízelítő”: pakolj meg egy táskát annyi kiló könyvvel, amennyitől szívesen megszabadulnál akár testben, akár lélekben (vagy legalábbis annyival, amennyit még elbírsz), vedd fel, és érezd a súlyát. Vedd fel a válladra, a hátadra! Majd tedd le, és érezd a különbséget: milyen nélküle a testednek, a lelkednek? És tedd fel a kérdést magadnak: minek vagy kinek a terhét cipelem magamon/magammal? Mi lenne lehetséges az életemben, ha ezt letenném?

A változás nem ott kezdődik, hogy még erősebben akarunk, hanem ott, hogy merjük észrevenni a csendes elfojtásainkat. Amint hajlandó vagy rálátni a „táskád” valódi tartalmára, a testednek sem kell többé tünetekkel jeleznie a hiányt. A döntés a te kezedben van: továbbra is tartod a fedelet, vagy megengeded magadnak a felszabadulást.