A social médiának köszönhetően a közhelyek eróziója exponenciális növekedésnek indult az elmúlt évtizedben. Amiért kár, mert tényleg nagy igazságok vannak bennük.

Például, amikor azt mondják, hogy amíg nem hiszel magadban, nem lesz saját életed.

Napi szinten ömlik ránk a jószándékú tanács minden fronton, hogy „Higgy magadban, és tiéd lesz a világ!”, vagy nincs más dolgod, csak az, hogy „Bízz magadban, és minden megoldódik”. Mindezek azok számára, akiknek ez a „belső izom” már gyerekkorban megalapozásra került, és a felnőtté válásuk során megerősítő tapasztalatokat gyűjtöttek hozzá, talán egyértelmű mondások. De azoknál, akiknél gyerekkorban sérült, vagy egyáltalán nem alakult ki a belső bizalom önmagukkal, a képességeikkel kapcsolatban, ezek a mondások üres szavak, sőt talán inkább okoznak frusztrációt, mint támogatást.

Ezek a közhelyek ugyan sokszor bölcs igazságok, a hogyant és az utat már nem mutatják meg. Azok, akik számára kihívást jelent hinni önmagukban, sokszor nem tudják, hogyan juthatnak el abba a másik tudatállapotba. Sőt, az emberek többségének sokszor külső impulzusok nélkül fel sem tűnik, hogy egyes működése éppen toxikus önmagára nézve. Számukra teljesen természetes lehet az önbántalmazó, lekicsinylő belső párbeszéd, amikor önmagukról, a lehetőségeikről önmaguknak is negatívan és lemondóan kommunikálnak.

Ezért hoztam most 5 lépést, amely fogódzkodót adhat az induláshoz, amikor már valaki felismerte, hogy az önmagával való kapcsolata nem éppen a bizalmon alapszik. Ugyanakkor, ahogy a cím is jelzi, ez egy tanulási folyamat. Türelem és idő szükséges hozzá, és ami még szintén fontos: egyik önismereti folyamat sem exponenciális, azaz számolni kell a hullámvölgyekkel és a kihívásokkal. Nem egy végpont, hanem egy kezdet. Egy új fejezet életünk lapjain.

Az önbizalom alapjai 5 lépésben

Mindegyik szándékosan úgy kezdődik, hogy „tanulj meg”, mert érzékeltetni szeretném, hogy ez szó szerint egy új képesség elsajátítását jelenti. Pont ugyanolyan, mint amikor az ember sportolás közben az izmait fejleszti.

1. A SZÁNDÉK: Igazából ez az alfája és omegája az egésznek. Magadba kell nézned, és őszintének kell lenned magaddal, hogy te igazán szeretnél hinni magadban, vagy csak szeretnéd, ha szeretnél hinni magadban. Óriási a különbség! Ugyanis már maga a folyamat is a komfortzónádon kívülre fog repíteni, és ezt valahol belül pontosan tudjuk. És az esetek nagyon nagy részében mi magunk mondunk le önmagunkról annak érdekében, hogy valamit el tudjunk kerülni, amitől félünk. Lehet az a kudarc, hiba, fájdalom, de félhetünk a félelemtől is. Szóval az első lépés, hogy nézz magadba, és akkor érdemes nekiindulni, ha tisztáztad magadban, hogy hajlandó vagy a változásra! Nem készen állsz, hanem hajlandó vagy!

2. FELISMERÉS: Ismerd fel a saját önromboló mechanizmusaidat, gondolataidat: vedd észre, milyen helyzetekben mondasz le magadról, hogyan kezeled a kihívásokat, milyen gondolataid vannak magadról! Vedd észre, hol gondolkozol a hiány és a kudarc elkerüléséből. Ezeket javaslom leírni, mert úgy jobban tudatosulnak az emberben.

3. ELISMERÉS: Készíts egy listát arról, hogy mi mindent értél már el az életben, amit nem ismertél el. Tudatosítsd, hogy mi mindent értél már el, vagy változtattál meg. És ismerd fel és el, hogy milyen erőforrások kellettek hozzá, például: kitartás, elköteleződés, erő, alázat stb. Mindez segít rámutatni az erősségeidre. Az elismerés segít abban, hogy képes legyél hosszabb távon is fókuszt váltani, és a hiányok, veszteségek, kudarc, fájdalom helyett/mellett a befektetett energiát is képes legyél észrevenni.

4. LEMONDÁS AZ ÍTÉLETEKRŐL ÉS AZ ÖSSZEHASONLÍTÁSOKRÓL: Természetesen nem a másokról való ítélkezést kell abbahagyni (az az alap!! – azt se érdemes soha elkezdeni, se folytatni, se benne lenni). Nem, itt az önmagad, a helyzeted, a lehetőségeid, a tested feletti ítélkezést kell abbahagynod, de azonnal! Kb. lehetne ez is a 0. lépés, mert annyira fontos. Az ítélkezéssel együtt fogd kézen az összehasonlítást is, és nyisd az ajtót számukra jó nagyra, pakold ki az összes cuccukat, és soha többé ne hívd meg őket még csak vendégségbe se. Az a sunyi dolog velük kapcsolatban, hogy hajlamosak elhitetni veled, hogy ők támogatnak téged, és csak a realitást mutatják. Hatalmas kamu! Csakis arról szólnak, és azért vannak, hogy te szépen benne tudj maradni a komfortzónádban, és még véletlenül se tűnjön fel neked, hogy mennyire nem vagy tucat. Készülj fel, hogy olyan zsigeri felszerelések tudnak lenni a hétköznapi működésben, hogy igazán résen kell lenned, hogy tényleg kiiktasd az életedből. Hálás leszel érte!! Olyan lesz, mintha a világ legfrissebb hegyi levegője áramlana a tüdődbe, és annyi oxigénnel árasztana el, hogy azt érzed, képes vagy a csillagokat is lehozni az égről.

5. TUDATOSÍTÁS: Ez már a napi rutin része. Légy résen. Ha kb. 2-3 hónapig megteszed, hogy rendkívül tudatosan figyelsz a gondolataidra, és tudatosan ápolod a lelkivilágodat támogató gondolatokkal, érzésekkel, hajlandó vagy megkérdőjelezni az önszabotáló elképzeléseidet, akkor új, benned rejlő képességek kibontakozására fogsz felfigyelni. Nah, nem arra gondolok, hogy gyilkos energiagömböket fogsz dobálni a felbukkanó démonokra. Hanem arra, hogy megnövekszik a kreativitásod, több energiád lesz, jobban fogsz aludni, javulni fognak az emberi kapcsolataid, könnyebbnek fogod érezni magad a testedben.

Ez egy izgalmas utazás, nem áltatok senkit, nem kihívásoktól és hullámvölgyektől mentes, és garantáltan a komfortzónán kívülre visz. Viszont olyan ajtókat nyit meg benned és az életedben, amiket garantáltan nem akarsz majd soha többet bezárni.